Eltelt. Ugyanúgy, mint a többi. Nevetve, vidáman, jajongva, sziszegve, néha kissé eltorzult arccal.
Közben egy fontos munkahelyi ügyben intézkedtem folyamatos telefonálgatással. Persze, ezt az égető problémát pont ebben az egy órában kellett megoldani. Se előtte, se utána. Sebaj. Előfordul. És én azon szerencsések közé tartozom, akik nyugodtan végezhetik a dolgukat. Humánus, jófej főnökük van és rugalmasan kezelhetik a saját időbeosztásukat. Persze, a munkát itt is el kell végezni. A munkaadó multi nagylelkű és a légkör is szuper. Ennyi néha igazán belefér. Nemde?
Utolsó kommentek