Tegnap este negyed 9-re volt időpontunk. Fél6 körül hívott az asszisztens, hogy felszabadult a negyed8-as időpont, tudunk-e korábban menni? Persze hogy, sokkal jobb lesz. Ott voltunk időben. Rám tették a sztereókat, és Lilla is szépen mocorgott az első 10 percben, majd pár perc szünet, és újabb mozgások. A görbe a monitoron eléggé szaggatottra sikerül, az asszisztens kinyomtatta, kimentünk a váróba, vártunk, míg kijön az aktuális páciens a dokitól, majd elébe járultunk mi is az ítéletért (szülünk-e már vajon?). Doki ránézett a szaggatott vonalra, és közölte ezt nem tudja értékelni, ismételjük meg. Klassz. :-S
Ki a váróba, mert épp volt valaki a gépen. Várakozás után sztereók újra fel. (Időközben a kishölgy átmocorgott a bal oldalról a jobb oldalra). Tulajdonképpen az eredeti időpontomban is gépre kerültem. Közben az asszisztens mutatja az előző kismamáról és babáról maradt görbét a monitoron - 2-3 perces mozgások, majd 1-2 perces pihenések végig, szép, szabályos sormintaszerű görbével -, és közli, valami ilyesmire kellene rávenni nekünk is Lillát. Na nekem több sem kellett, nehogy már a magzati létében elkezdjék másokhoz hasonlítgatni. Mint Őt magában hordozó édesanyja, tudom, hogy sohasem csinált ilyet, és valószínűleg nem is fog. Közöltem, hogy minden baba egyedi, és mi lányunk nem szokott így tevékenykedni, így valószínűleg most sem fog. Punktum! Sőt továbbmegyek, örüljünk, ha ezek után egyáltalán megmozdul.
Kütyük a pocakra kerültek, alig telt el 1-2 perc, Lilla elkezdett alul ütögetni, minden ütés, egy mozgásjelzés. Így esett, hogy a mozgásjelző pücükéink szinte egy vastag vonallá alakultak a monitoron, a hüvelykujjam meg begörcsölt a sok nyomkodástól a végére. Pár perc pihenés után, az ütögető mozgás helyett, a helyezkedő mozgások sora következett mondjuk úgy a vizsgálat hátralevő részében.
A doki ezt már értékelhetőnek értékelte. Lilla jól érzi magát, méhtevékenység nagyjából egyenlő a nullával. A vizsgálat alatt egyszer sem jött görcs, pedig 3-4 hete folyamatosan érzem ám... Kaptunk időpontot a jövőheti NST-re, ami egyben a 39+6 lesz. Én meg arra gyúrok, hogy addig úgyis kibújik ez a lányka a pocakomból. Próbálom meggyőzni, hogy érdemes, mert ha nem jön, egy csomó klassz ruha hordásától elesik a növekvő méretei miatt. :-))) Ha mégsem hoznák őt lázba a csajos rucik, akkor várunk még egy kicsit, és ha még mindig semmi, akkor mesterségesen indítják meg az útján ezt a makacs kis hölgyet. Hogy mitől függ az, hogy mennyit várunk? Lepény állapota, áramlás, magzatvíz minősége, mennyisége. Ami indokolja, hogy ne sokat várjunk, a korom és az, hogy nehezen létrejött terhesség. A mesterséges megindítás abból áll, hogy kórház, prosztaglandin, és lesz, ami lesz, akkor, amikor. Na ezt nagyon nem szeretném. Hová lenne az izgalom, amit a kezdődő görcsök vagy a magzatvíz elfolyása okoz? A telefon Nyonyesznek? Annyira szeretném már úgy felébreszteni az éjszaka közepén, vagy telefonon hívni a munkahelyén, hogy "MOST".
Megbeszéltük még a vákum dolgot - fogót nem használnak egyáltalán. Nagyon ritkán szükséges vákumot használni, és teljesen biztonságos. Ha szükség lenne rá, nem nagyon lesz más választásom. Pl. ha a baba beszorul a szülőcsatornába, tehát császározni már nem lehet, de megszülni sem tudnám.
Utolsó kommentek