Voltunk ma nagybevásárolni és közben megszereztük Hugi és Marci névnapi ajándékát is. Hugié egy hiperszuper, méregdrága, ruhákat önmaga kiteregető (de jó is lenne :-) ruhaszárító, amire kisHúhom már nagyon régóta vágyott.
Ha már ott jártunk, próbáltunk néhány dolgot szerezni a szorgalmasan összegyűjtött pontjainkért, és mérleg végre, hosszú hónapok után volt. Mert hogy kábítják az embert a pontgyűjtéssel meg a tuti ajándékkatalógussal, csakhogy fele sem igaz. Gondolom az összes ilyen promo termékből kapnak pár darabot, aztán, ha elfogy, válassz mást! De mit? és minek válasszak olyan dolgot, amire nincs szükségem? Olyan ez, mint az akciós újságban megjelenő termékek, amik mindig elfogynak, mire odaérünk az áruházba. Hatalmas csúsztatások! Szóval a mérleg: megszereztem, az enyém. Csakhogy buta. 1,5-2 kilóval többet mutat, mint a hagyományos kis évek óta használatos mérlegem. Na, most aztán két mérlegen ácsorgok mázsáláskor.:-)
Az edzésprogram azt mondja, hogy ma kell újra futnom ugyanúgy, ahogy 2 napja: 1 perc séta, 1 perc futás 20 percen keresztül.
Ez meg is volt. Megy ez, mint a karikacsapás. A térdem csak minimáisan fáj utána, elviselhető.
Utolsó kommentek