Azt hittem, nem jutok ma el idáig. Volt sok tervünk a mai napra. Anyuval kitakarítottuk a konyhát tegnapelőtt uszkve 4 és fél óra alatt. Na, ez enyhe túlzás volt, az én részvételem a dolgoban kimerült olyan 10 % -ban. Tegnap a doki után kipuceváltam Lilla szobáját és kimostam 2-3 adag bébiruhát 2-3 óra alatt. Mára azt terveztük Nyonyesszel, hogy Ő felrakja Lilla karnisát, kitakarítja a két fenti szobát, én meg a fürdőt és klotyót lent alaposan, aztán végre vasalás. És a nappalihoz majd megint segítséget kérek valamikor jövőhéten a család valamely lelkes tagjától.
Ehhez képest reggeli után kicsivel alhasi szurkálás, nyilalás, erős fájdalom tört rám. Erősen hólyagi és végső bélszakaszi nyűgnek tűnt. Olyan erős, hogy ülésen és fekvésen kívül képtelen voltam bármit is csinálni. A járás sem homo erectus módjára zajlott, hanem összegörnyedt hastaperoló, jajgató formában. Próbáltam üríteni, hogy könnyítsek magamon, de nem akart távozni a szükségtelen folyadék. Olyan volt, mintha Kicsilány zárta volna el az utakat. Lehet, hogy hülyeség. Mire Nyonyesz felrakta a karnist, kitakarította alaposan a két fenti szobát, betakargatott és levette a szemüvegemet, amikor úgy vélte, elaludtam, majd olyan heti módon lent is rendet és tisztaságot teremtett, feljött hozzám beszélgetni, váltott Lillával néhány szót arról, hogy nem szép dolog az anyája kifelé vezető nyílásait elzárani, szóval ekkora megszűnt a fájdalom.
Épp csak be akartam próbálkozni egy újabb ürítéssel. Mondtam is Nyonyesznek, hogy "kimegyek, de minek?". Láss csodát, a fájdalomnak nyoma sem volt. Kiegyenesedve tudtam "szaladni". Ki is használtam az alkalmat, és míg drágám focizni van, összedobotam neki egy klassz kis vacsit, és lám, még posztolni is van időm.
Na szóval:
Pénteken - pontosan 35 hetesen - voltunk vizsgálaton. Vérnyomásom 110/70, vizelet rendben, súly: 77 kg (+14). Lilla a mért adatok alapján 35 hetesnek felel meg, 2440 gramm. Továbbra is kicsi has, hosszú comb jellemzi. :-) Szülés várható időpontját április 8-ra számolta a szoftver. A kiírt dátumunk is ez. Bár a doki mindig elmondja, és én is tudom, hogy a szoftver által számolt dátum nem mérvadó, hisz akkor lenne akinek jóval korábban, és olyan is, akinek jóval későbben bújik ki a babája.
Magzatvíz normál mennyiségű, és a lepény is I.-es, tökéletes állapotban van, nem látszik rajta meszesedés.
Annak ellenére, hogy úgy érzem, Lilla már készülődik kifelé, a méhszáj teljesen zárt, és a méhnyak sem rövidült.
Pajzsmirigyre kaptam megint egy kis gyógyszeradag emelést, és az sem nyugtatott meg, hogy elképzelhető, hogy a szülés után rosszabbodik a helyzet és a látens alulműködésem, igazává válik...A doki szerint, sok olyan nőnek alakul ki pajzsmirigy betegsége a szülés után, akiknek előtte, és terhesség alatt még látens problémája sem volt. Na de, nekem nem lesz ilyen bajom. Amennyiben igen, rohanok a talpszadiba.
A múltkori kenet rendben volt. Most pedig levette a dokibá a mintát a Streptococcus vizsgálathoz. Azt mondta, ne ijedjek meg akkor sem, ha pozitív, nem ritka jelenség (minden 5. nő hordozza). Ha így lenne, a szülés alatt antibiotikumos kezelést adnak. Azért az írások errők a baktériumról nem olyan megnyugtatóak, mint ahogy a doki beszélt róla. Bővebben:
http://www.kismama.hu/babavaras/streptococcus_fertozes/1794/
Megismertem a flowmetriát is végre, ami a köldökzsinórban levő áramlást vizsgálja, és ezáltal a baba hogylétéről ad képet. Kérdeztük is a dokit, hogy "és hogy van a baba?" Erre Ő: "kíválóan, jobban nem is lehetne". Remek. Legalább Ő. :-)
Szaporodnak a pár percig tartó mensis görcsök, ami a doki szerint teljesen rendben van. Javasolta, hogy a magnézium adagomat mostmár csökkentsem. Aztán a 36. héttől málnalevél teát fogok inni. Segít a méhszáj puhításában. Dokinak nincs ellene kifogása.
A 36. héten NST-re kellene mennem, de nincs szabad időpont. Az asszisztensnővel való kisebb összekülönbözés után, megegyeztünk abban, hogy a 36.5-ösen megyek. Bevallom, megadtam magamat. Sajnos a hosszú hétvége miatt nem tudok korábban. Megjegyeztem, hogy a doki kérte, hogy egy hét múlva menjek, és kértem, kérdezze má' meg tőle, jó lesz-e így, ilyen későn. Aszongya: "jó, de estig nem tudok vele beszélni." Mé'??? Hát ott jön-megy a doki szinte minden páciens után!" Még beszélni is szoktak. Erre kibökte, hogy hát jó, de Ő szülésznő, és a betöltött 36. hét után szokták amúgy is csinálni az NST-t először, és amúgy is járhatok még eleget. Vicces, nem?
Na azért majd felhívom az orvost, és a streptocuccus eredménnyel együtt azt is megkérdem tőle, jó-e ez így. Persze, ha felveszi. Mert az is ritka, mint a sav nélküli napok.
- Hétfőn védőnő.
- Jövőhéten valamelyik nap az utolsó teljes labor (vér, vizelet).
- Figyelni a baba mozgásait, és ha változna, azonnal jelezni a dokinak.
- Lassan aktuális lesz a vedőnői terepszemle is. Majd jelentkezik, gondolom, ha jönni akar.
Miközben írom e sorokat, kislányom felvátva nyomja és tiporja a tüdőmet, és a hólyagomat, csövemet. Újra az egész napos érzés. Na majd apa a lelkére beszél.
Kicsilány, már nem is olyan kicsi lány. Erős, és bizony sokszor fájdamas mozgása van. Aktív, nagyon aktív. Vajon kint is ilyen lesz? Mert akkor nem sokat fog aludni. Aztán a köldökzsinór is az egyik kedvenc játékszere lehet. Hát persze, nincs is ott más saját magán kívül. Szereti szorongatni. Ezt abból gondolom, hogy sokszor csak dagadnak a fejemben az erek, mintha szét akarnának robbani, és levegőt sem kapok, sőt van, hogy kicsit lever a víz.
Utolsó kommentek