Így dobog a kis szíve, amikor hallgatózunk. Bizony. A szívhanghallgató meggondolta magát és úgy döntött bebizonyítotja, hogy mégsem bélhang hallgató. Szombat este sikerült először megtalálnom a hangot. Nem is nagyon kellett keresni. Férj focizni volt, és sajnos mire hazaért a baba már elbújt valahová a dobogó szivecskéjével együtt. (Tanulság: nem kell focizni járni :-)) Aztán másnap reggel már mindketten hallhattuk. És tegnap is....és én még ma délelőtt beiktattam egy nagyon rövidke potyahallgatózást. Kárpótlásul a reggeli rókavadászatért.
Sajnos 4 vagy 5 nap szünet után, ma megint betoppant a falkám. Amikor ébredtem, már éreztem, a fejemben törzsi dob kíséretben jár csata előtti táncot a falu sámánja. Aztán persze kitört a háború. Ekkor még úgy gondoltam, megyek dolgozni. Megmértem magam (67,6). Leballagtam a konyhába, és onnan gyalogkakukk módjára a klotyón termettem. Vuk, az az átok, ideért, az egész elcs...ett famíliájával együtt. Persze a fejemben ekkor már a csata a tetőfokára hágott. Nem megyek dolgozni....Letuszkoltam valami reggelit. Minden falatnál indulásra készen drága barátom, a fajansz felé. Szerencsére nem most kellett a 100-at időre lefutnom. Bevettem egy panadolt, és fél óra múlva már jobban voltam. 1 óra múlva meg egészen jól. Úgy tűnik, ha még az elején elcsípem a migrént, akkor nem gyötör egy álló napig, és nem rókázok egy délelőttön keresztül.
Utolsó kommentek