Reggel: Tegnap délután óta masszívan olyan érzésem van, mintha rögvest megjönne. De nem jön. És ilyen hosszú ideig talán nem is szokott ennyire erős lenni ez az érzés, mert közben tényleg megjön.
A tegnap esti és a ma reggeli teszt hasonlóképpen halványka, mint a tegnap reggeli, ráadásul, mintha a függőleges csík középen megszakadna. Lehet, valami gyártási hiba. Azért tudnék már örülni egy masszívabb, határozottabb, erősebb, egyértelműbb csíknak.
Hajnali 4 óta ébren vagyok. Szerencsére addig azért folyamatosan aludtam, felébredés nélkül. Felkeltem, teszteltem, tévéztem és vasaltam, majd elkészültünk a munkába indulásra. Nagyjából a vasalás óta nem érzem már olyan erősen a mindjártmegjön-t. Na, milyen jó, hogy ezt leírtam, már érzem is....
Sorrend felülről lefelé: tegnap (08.02) reggel, tegnap este, ma (08.03) reggel. Tegnap volt a 31. nap, ma van a 32. A ciklusaim általában 30-32 naposak.
Megjegyzés: a kép vacak, halványabbak a csíkok rajta, mint élőben.
Amúgy carul vagyok. A nadrágomat nem tudom begombolni, a beleim össze-vissza mocorognak, és morognak, a fejem kómás (ez persze lehet a hajnali keléstől is) és tompán fáj, egyfolytában nyáladzok és éhes vagyok. Néha meg olyan, mintha menten elájulnék.
Ebéd előtti update: pár perce azt hittem, iderókázok az asztalra, de bekaptam egy zabpelyhes kekszet és elmúlt. Amúgy meg nagyon fázom mostanában (úgy 2 hete). Ma különösen. Mindenki pólóban van meg szandálban, én meg kardigánban, cipőben, hosszú nadrágban vacogok. Egyre carabbul érzem magam. Mindjártmegjön érzés nincs, szurkálások vannak, főleg, amikor köhögök vagy megmozdulok.
Ebéd utáni séta gyanánt DM látogatást követtem el. Nincs közel, és magassarkúban járni számomra borzasztó fárasztó, így elég jól elfáradtak a csülkeim, mire visszatértem. Na de a lényeg, 2 újabb teszttel felszerelkezve tétem vissza. A ClearBlue azért, ha mégis elbizonytalanodnék, ugyanis a legkisebb hcg-t is olyan szépen mutatja, mintha már 10 hetes lenne az ember. Corax meg azért, mert mégiscsak komolyabb, mint az X epil, és elég hiteles is lehet, mert anno bizony okozott már szomorúságot nekem, amikor semmi sem jelent meg az ablakban, majd 10 perc elteltével mutatott egy halovány csíkot. Úgy döntöttem, itt az igazság órája, Corax. És lám, a kontrol csíkig még el sem ért a vizelet, a teszt csík már szépen láthatóvá vált. :-) Mindjártmegjön továbbra is kerül. Lehet, hogy áprilisban életem legnagyobb élőléptetésében lesz részünk, és megkapjuk végre a szülői titulust? De jó lenne! Úgy várom már azt a jövő hét csütörtöki uhut.
Ja, hogy dilis vagyok, hogy ennyit tesztet csinálok? Lehet, de ettől biztonságban érzem magam. Még mindig van két csíkom, és ez megnyugtat.
Tulajdonképpen, azt már biztosra vehetjük, itt bizony baba van. Nagyon, de nagyon szeretném, ha maradna is. Szóval, már csak azt nem értem, hogy a jobb oldalon érett tüszőből, hogyan került a sejtecském a petevezetőbe, ami ugye, elvileg el van záródva? Mégsincs záródás, vagy időközben kinyílt? Vagy átballagott a bal oldalra, hogy ott csuszizzon lefelé? Ez az a csoda kategória, amilyenekből már nagyon sokat hallottam mindenhonnan, majd legyintettem rá. És most velünk történik. Nem értem, de nem is kell mindent értenem.
És azt sem tudom, hogy véletlen egybeesés, vagy van a talp kezeléseknek köze a dologhoz, de azt hiszem, van. Pedig nem hittem benne meggyőződésesen. Sokszor kétségeim támadtak. Jártam, szorgalmasan, mert év elején úgy gondoltam és éreztem, hogy ez lesz az én utam, nem az újabb lombik azonnal, de sohasem értettem meg igazán. Készültem a következő lombikra, fel akartam erősíteni magamat testileg, lelkileg. Ezért jártam a kezelésekre.
Utolsó kommentek