Aggódtam kicsit hétfőn, hogy most akkor visszakerülök a szadistához (:-)), mi lesz velem? Jaj, jaj! Semmi. Nem haltam bele, de még a csillagok is eltűntek. Normális, elviselhető a fájdalom. Beszéltem, beszéltem és hallgattam és szinte észre sem vettem, hogy közben a talpamat nyomkodják. Fáj még, persze, hogy fáj, de már sokkal kevésbbé. 3-4 kritikus, érzékenyebb pont van, de azt hiszem, haladok. A héfői és a szerdai kezelés is nagyon bíztatóan alakult. Szerdán a pajzsmirigy pontnál a kezelőm szó szerint szisszent egyet a fájdalomtól, amit az erőkifejtés okozott neki. Nekem meg nem is fájt.
Július végéig tervezek járni. Közben lesz egy felülvizsgálat kedden és majd augusztus 2-án megyek a nagy Varghához, hogy gyógyulttá nyilvánítson.
Azt nem tudom, hogy a kezelés hatása-e, de meglepően jól tűrtem a hőséget múlt héten. Pedig általában nehezen viselem. Az egyik vacsoránál Kincs meg is jegyezte, hogy milyen hideg az arcom, a karom és még a combom is ebben a hőségben. És valóban, ő sütött, olyan meleg volt a bőre, én meg igencsak hűvöskés voltam.
Utolsó kommentek