Múlt héten hétfőn már 3/4 9 -kor ott ácsorogtunk Nyonyesszel a romos épület ajtaja előtt. Ezúttal Nyonyesz is velem tartott, mert a vizit után munkába igyekeztem, és megvárt, hogy együtt mehessünk. Igen hideg reggelre ébredtünk, de nem kellett sokat ácsorogni, mert 9 előtt pár perccel már meg is érkezett a védőnéni, kinyitotta a rozoga ajtót, és besétáltunk a váróba. Épp csak megszabadultam a kabátomtól, és leültem, amikor szólított. Köszönt, kérdezett, szavakkal kommunikált. Egész meglepődtem. Kifejezetten kedves volt.
Szokásos rutin: súly, vizlelet, vérnyomás. Igaz ezt sikerült jól bemérnie (143/86), mert a felsőm ujja szűk volt, és ahogy felhúztam, nagyon elszorította a karomat. Kérdeztem, ez nem gond-e, mondta, nem. Ha Ő mondja....Beírta a legfrissebb leletek eredményét a könyvembe meg az övébe. Megkérdezte, van-e kérdésem, panaszom, és nem kérdezett rá a flowmetriára. Lehet, olvassa a blogomat? Érdeklődött viszont, hogy szedek-e vasat és milyet.
Közben befutott a terepre járós védőnő is, aki telefonon keresett pár hete. Megbeszéltük, hogy majd márciusban jön valamikor.
Addig is pénteken pajzsmirigy kontrol, 2 hét múlva doki kontrol.
Utolsó kommentek