Bizony. Ma meglátogattam a védőnőt. Úgy néz ki ez volt az első, és védőnői minőségében az utolsó találkozásunk, mert Ő is babát vár, és szeptember végén visszavonul.

Ott tartózkdásom alatt lemázsált (64 kg-t nyomott a mérleg, az itthonin ruha nélkül 64,4 voltam). Mondta 10-12 kiló jöhet még. Megmérte a vérnyomásomat mindjárt háromszor, mert az első kettőnél nem mutatott vérnyomás értéket a műszer. Harmadik próbálkozásra 122/73-nál állapodot meg a mérőműszer. A pulzusom 96 volt, na ja, a sok pumpálástól. Kaptam szeretetcsomagot, benne vagy 4-5 ilyen-olyan kismama magazin és tájékoztató. Közben a védőnő szorgalmasan írogatott egy kis füzetbe, és végül mint egy oklevelet vagy kitüntetést anno még űttörő koromban ünnepélyes keretek közt átvettem a kiskönyvemet, amit  mostmár minden vizsgálatra magammal kell vinnem. Hivatalosan is kismama lettem.

 A kiskönyvbe bekerült adatok:

- a személyes adataim

- várandós nyilvátartási számom

- a védőnő saját adatai (név, elérhetőség), és a gondozás helyének címe

- gondozást végző háziorvos adatai

- első és utolsó menzeszem ideje, és a szülés várható ideje (2010. április 7)

- a gondozásba vétel alapjául szolgáló első szakorvosi lelet adatai (ez a legutolsó - szeptember 1-jei - uhu eredménye)

- a vizsgálatot végző szülészorvos adatai

- kórelőzmények

- előzetes terhességek adatai

- vércsoportom, és annak meghatározásának dátuma

- a tgyás/gyes/gyed igénybevételéhez szükséges négy vizsgálat közül az első dátuma (ez nálam a legutolsó ultrahang időpontja lett)

- súlyom, vérnyomásom, terhességi hét, tünetek

- utolsó tüdőszűrésem időpontja

A védőnő megkérezte van-e kérdésem. Kettő jutott szemebe:

- Igaz-e, hogy zavarja a babát így az elején, ha megérintem a pocakomat? Nem igaz

- Káros-e az ultrahang vizsgálat? Az ultrahang maga nem káros, a baba megijedhet tőle.

- Nem kérdeztem, de elmondta, hogy csapvizet és palackozott ásványvizet fogyasszak, a forrrásvíz most nem ajánlott.

A háziorvosnál is tiszteletemet tettem. A zsibvásár ahhoz a váróhoz és rendelőhöz képest csendes wellness sziget. Volt időpontom, és a rendelő ajtajában levő tömegen átverekedve magam, megkérdeztem az asszisztenst, hogy akkor most nekem itt várni kell, vagy szólítanak vagy hogyan lesz? Kérdezte, van-e időpontom, mondtam igen. "Jaa, maga a kismama! Szólítjuk az úr után."

Leültem hát és vártam, hogy az úrral végezzenek. Közben az ajtóban álló tömeg felől néhány szófoszlány jutott már csak el hozzám. Olyanok, hogy "időpontja van" meg "ő lesz a következő". Nagysokára kijött a fiatalember és a rendelőből kiüvöltött valaki "a kismama jöjjön be!". Körülnéztem, mindenki 70 fölött, a maradék meg férfi és az anyukám. Én leszek az, "a Kismama". Felálltam szépen lassan kismamásan, és besétáltam a rendelőbe. Amúgy a tömeg joggal vélte, hogy ez csak álca, miféle kismama az, akinek nincs pocakja? A doktornő elnézést kért, hogy így szólítottak és nem a nevemen.... No komment. Én már nem is csodálkozom, csak épp még babonából nem nagyon akartam szétkürtölni a dolgot. Persze még a védőnőnél az egyik szomszédasszonnyal is összefutottunk. Épp jöttem ki a rendelőből, ő meg kint várakozott. Nyilvánvalóan rájött, hogy nem eltévedtem munkába menet, mert meg is kérdezte iziben, hogy mikor? Úgy értelmeztem, hogy mikorra várjuk. Mondtam, április, de még az elején vagyunk, nem híresztelnénk.

Doktornő belgyógyász, így a belgyógy vizsgálatot el is végezte. Meghallgatta a mellkasomat. Megmérte a vérnyomásomat. Jeleztem, ma már volt háromszor. Mosolyogva mondta, hogy de azt nem ő mérte. Jó, legyen. Volt EKG is, és működött a gép is, így vissza sem kell mennem. Épp csak amíg ott feküdtem félpucéran az ágyon, egy assziszten hatalmas ajtó kitárással berobogott a szobába, aminek az ajtaja előtt ülve csupán hárman meredtek kíváncsi tekintetükkel pucér felsőtestemre. Nem is mondtam már erre semmit. A doktornő szólt, hogy zavarják mostmár el az ajtóból az embereket, nem ott helyük. Az ajtó előtti kis zugocska ugyanis eredetileg egy vetkőző szobácskának hivatott lenni. Előtte van még egy kis zsebkendőnyi terület és onnan nyílik a várórész. A gyorsabb bejutás érdekében azonban mindenki behúzódik a kis öltözőbe, meg az előtte levő kis várórészbe, ahol meg mindig a "következőnek" lenne a helye.

Túl az izgalmakon és vizsgálatokon, kértem a doktornőt, hogy írja be az eredményeket a kiskönyvembe. Nem találta hová, megkerestem, megmutattam. Kértem még, hogy adjon laborba beutalót, de nem tudta, ilyenkor mit néznek, írassak beutalót nőgyógyászommal.

Csakhogy nekem még nincs olyan. Ha most visszamegyek a régi dokimhoz, a beutaló megszerzése közel annyi lesz, mint amibe ez a labor kerül C-ben, és még mehetek majd sorban állni a kórházba. Azt meg még nem tudom, ki legyen a dokim és hol szüljek. A régi nőgyógyászomban nem vagyok biztos.

A háziorvos a következőket írta be a könyvecskébe:

- belgyógyászati vizsgálat ideje, eredménye (vérnyomás, és hallgatózás)

- EKG ideje és eredménye

A közeljövőben teljesítendő házi feladat még tehát a labor, a genetikai uhu és down szűrés, talán nőgyógyi kenet és cytológia. Meg a fogászat, ahová jobb, ha be nem teszem a lábam, amíg a hányós és émelygős időszaknak nincs vége.

Izgalmas a kismama élet. :-)