Nagy meglepetésemre, a mai ideginger kezelésen - mert ez a hivatalos neve - voltak már pontok, melyek nem fájtak, vagy nem annyira. A sav-bázis pont például már egyáltalán nem volt érzékeny. Persze, még mindig ki tudtam volna ugrani a székből az idő nagy részében, de azért jó tapaszalni, hogy van, ami javul. Például a végtagok. A hipotalamusz, hipofízis pontok szörnyen fájnak még mindig, meg a gerinc vonal és nyaki csigolyák is, a petefészek, méh, és altesti nyirokrendszer nem különben, és a térdízület, meg a belső aranyér. A bélrendszer alakul. Nagyon fáj még mindig, de már közel nem annyira, mint az elején. A májat és vesét most valahogy nem is vettem észre, pedig az is nagyon szúrt az elején. Meglehetősen sokat javult a hasnyálmirigy és a mellékvese is. Lehet, hogy kezelőfüggő is? Mindenkinél más fáj? Hétfőn kiderül, mert újra annak a srácnak a kezeibe helyezem a lábamat, akinél legelőször voltam. És elvileg mostantól már csak hozzá fogok járni.
Hazajöttem és megnéztem a vizeletem és nyálam ph-ját. Mindkető 7, vagy afölött egy picivel. Sajnos nem hiperérzékeny lakmuszpapírt vettem, tehát a tizedeket nem mutatja, csak az egészeket, így csak találgatok. Az biztos, hogy minimum 7 mindkettő. A mai kezelőm szerint - és én is így gondolom - nem feltétlenül a szervezet savasságát vagy lúgosságát mutatja a nyál és a vizelet. Valahol a kettő között van az igazság.
Most éppen megint begörcsölt a hasam. A vacsora lenyelése után. Az émelygés már az életem részévé vált. Feleségül vett és nem enged, és ő sem mozdul mellőlem soha. Tüzes a talpam és bizsereg, és forró szúrást érzek a legérzékenyebb pontokban.
Utolsó kommentek