Túl vagyok az első kezelésen. Hát nem egy sétagalopp. A kezelő nagyon figyelmes volt. Mindig kérdezte, hogy 10-es skálán hányas a fájdalom, mit érzek, és kérte, hogy 7-8-nál szóljak. Nem mindig volt szükség a szólásra, mert a legtöbbször az ábrázatomra volt írva meg a testembe. Az arcom a fájdalomtól eltorzulhatott, az izmaim megfeszültek, néha a karomat keresztbe tettem, nagyon mélyeket sóhajtottam, és folyton vizet kértem közben. Innom kellett. Amolyan fájdalomcsillapítóként. Sokfélék vagyunk, van, aki a fájdalmak közepette is tud pl. olvasni, meg olyan is, akinek annyira kellemetlen, hogy elkapja a lábát. Én iszom meg pofákat vágok és feszülök.
Kérdezte a kezelő, hogy pajzsmiriggyel ugye van egy kis gond, és a térd izülettel is, meg, hogy ugye van itt valami aranyérféleség is. Legalábbis kezdődőben, amit pont mostanában kezdtem észlelni. Nem is igazán tudtam, mi ez a jelenség. A legeslegjobban a mellékvese és a hasnyálmirigy pontjai fájtak.
Nagyon fájdalmas volt a petefészek, petevezető, méh területe is. Igazából, majdnem minden pont, ami csak létezik a talpaimon. Két rundot tettünk mindkét tappancsomon, a lábujjaimtól a bokámig.
Kíváncsian várom a következő alkalmat. A mostani után enyhe fejfájásom lett, majd egy fél óra elteltével nagyon melegnek éreztem a talpaimat. Azóta is bizseregnek.
Az egyik legnagyobb fájdalmat a mellékvese pontjánál éreztem. A mellékvese termeli a kortizolt. Ennek a hormonnak szerepe van a tápanyagok megfelelő felhasználásában, az immunrendszer működésében, és a stressz kezelésében is. Ha a szervezet stresszhormon igénye túl magas, és ennek már nem lehet eleget tenni, akkor kortizolhiány alakul ki. A kortizolnak hatása van a nemi hormonok egyensúlyára is, mert egy kortizolkötő globulin nevű progeszteront is szállító fehérje keringeti a szervezetben. A hiány fáradtságot és ingadozó vércukorszintet okoz. A hiány kiváltója pedig a tartósan alacsony stressz és a nem megfelelő táplákozás és életmód. Ezért hát életmódváltással és relaxálással szüntethető meg a kortizolhiány.
Másrészről, stressz hatására, a mellékvese kortizolt termel, hogy energiát adjon egy esetleges "küzdj vagy menekülj" helyzetre. A nagy szocializációdásban azonban megtanuljuk, hogy nem futunk és nem harcolunk, csak megfeszítjük az izmainkat. A baj pedig akkor van, ha ez egy állandósult állapottá válik, ha a stressz mértéke életünkben az egészséges, normál határon túlmutat, és a mindennapjaink részévé válik. Az állandó izomfeszültség a méhben is zajlik, ez pedig vetéléshez is vezethet akár, vagy egyszerűen nem ágyazódik be a megtermékenyített petesejt. Emellett a folyamatos válasz a stresszhelyzetekre tanult válasszá válik, és az emelt hormonszint általános lesz. Ettől alakulnak ki a pánikrohamok. Az erősen kalapáló szív, fájó mellkas, a légszomj, a halálfélelem, a remegés. Nem infarktus, csak egy kis pánik.
Az emelkedett mennyiségű stresszhormonok állandóan a szervezetünkben keringenek és mérgezően hatnak az agyra, a belső elválasztású mirigyekre és az immunrendszerre is. A méreganyagnak a szervezetből el kell távoznia, ezért az energiákat küld a feladat végrehajtására, és ehhez a tápanyagot más szervekről vonja el. Például a szaporító szervektől.
Utolsó kommentek