Megfogadva a mindenféle termékenységnövelésről szóló könyvek tanácsát (mozogni kell, de nem őrült nő módjára), visszavettem a tempóból. Mókásan festhettem a taposógépen, ahogy lábaimat váltogtatva nyomkodtam a pedálokat valami irdatlan lassú tempóban. Csiga-biga az akácerdőben. Bár nem t'om a csiga tud-e lépcsőzni. Nincs is lába.
Szigorúan pulzusszámolós gépre álltam, és amint eggyel is feljebb kúszott a számláló a felső határnál, visszavettem a tempóból. Így 40 percet tapostam és csak az 5-ös szinten. Kalóriában ugyanannyi, mint a 20 perc majdnem végig 10-es szinten, de érzésben valami egészen más. Nem volt meg az az igazi mindent beleadok, kirobbanok, kiadok magamból és boldog vagyok attól, hogy képes vagyok rá érzés, és ez hiányzott. Azért jól elbámészkodtam, és a babás témákon való agyalás helyett inkább a pulzusszámommal voltam elfoglalva, mivel egy ideje egy dolognál többre képtelen vagyok koncentrálni. A pulzusszámláló figyelése meg a taposás ráadásul már egyszerre két dolog, így ebbéli kapacitásaim bőven kimerülnek.
Eredetileg kocogni szerettem volna, de az összes gép foglalat volt. Gondoltam, megvárom míg egy megürül, addig bemelegítésként taposok. Aztán annyira elkalandoztak a gondolataim, hogy mindig csak arra lettem figyelmes, hogy egy futógép éppen futót cserél. Nolám, milyen jó is lenne, ha visszatérne női képességem és több szálat is tudnék követni egyszerre. Lemaradtam szinte az összes futógépről. Akkor meg már úgy voltam vele, mindegy.
Vargháék hívtak, kedden megyünk állapotfelmérésre. Úgy örültem míg nem beszéltem egy kolleginával, aki fogalkozik reflexológiával és energia áramlásokkal is. Mivel szakmabeli, hallott már Vargháékról. Azt mondja, egy ideológiát épített a bölcs doki a reflexológia köré, és ezt adja el sok pénzért. Ez nem zavar, taplmasszázst akarok, azt kapok. Ideológiát meg vagy elfogadom, vagy nem, vagy csinálok magamnak. Úgy tudja, borzasztóan keveset fizetnek a kezelőknek, ezért nagy a fluktuáció, de hiszi, hogy jó lesz, ha megfelelő kezelőhöz kerülök/kerülünk.
A méregtelenítéssel sehogy sem állok. Sorra jönnek a családi jeles napok, és olyankor eszik és iszik a magyar. Nem mondhatnám, hogy mértéktelenül és egészségtelenül, de a merégtelenítéstől vajmi távol áll akár egy szelet háromszoros élvezet is vagy 2 dl bor és 2 jéger. Mindez egy napon ebédtől vacsoráig múlt hét szombaton. Aztán vasárnap még rátöltöttem újabb 2 dl bort. A jéger addigra elfogyott. (Visszaolvasva, úgy írok erről, mintha legalábbis fél üveg keserédes nedűt, és egy üveg bort tuszkoltam volna magamba egy délután lefolyása alatt....Ami valóban mennyiség, de a két jéger és a 2 dl bor? Na nekem már az is mennyiség).
Szombaton Marconkánkat ünnepeljük, merthogy már egy éves. Bizony. Tavaly ilyenkor kezdtem el szedni a fogigátlót nagy titokban. Amikor nekem megjött, akkor született Marci. És sokáig csakis ő tudott Attin és rajtam kívül a dologról. Na de visszakanyarodva, nem sérthetem meg az ünnepeltet azzal, hogy a partiján nem fogyasztok. :-). Óvatos leszek, ígérem!
Tegnap céges partnervacsorára voltam hivatalos, és kedves beszállítóink sem méregtelenítő búzafűlével próbáltak minket megnyerni maguknak újabb száz megrendelés erejéig. Ennek ellenére volt hal kínálat, sok zöldséges saláta, a kedvencemmel fekete olivabogyóval. Tonnaszámra eszem mostanság. Lehet bogyó mérgezést kapni? Sajttorta és eper-citromkrém. Aztán finom fehér bor. Hihetetlen, hogy pici kis 3 dl bor már mennyire fejbe tud ütni, na jó, 1 is. Nem is akartam én ennyit inni, de valahogy a poharam sohasem akart kiürülni. Gyanítom, a pincér folyamatosan töltögette, amikor épp nem figyeltem. Ráadásul, annak ellenére, hogy nem is ettem túl sokat, hanem inkább mindenből 1-2 falatot kóstolónak, mégis úgy éreztem szétfeszít a kaja odabent. Hazaérve az álmosságtól ájultan zuhantam az ágyba 11-kor. Lássuk be, azért nem egy olyan kései idő ez, hogy az ember lánya szédelegve térjen nyugovóra miatta.
Az este kíválóan alklamas lehetett volna a gyerekdolog kikapcsolására. IT terület, csupa pasi. Igazából 3 nő volt a társaságban a hoszeteszeket leszámítva. Rajtam kívül a beszállító partner kapcsolattartó, és egy pocakos kismama...Messze került tőlem, párszor láttam csak, és meg is feledkeztem róla. Remek műsorral szórakoztattak minket. Egyik kedvenc stand up -osom lépett fel, és jó kis pasis témákkal készült, mivel tudta milyen környezetben lép fel. Nagyon jól szórakoztam, ahogy a férfiak nők melletti teszetoszaságáról alkotott karikatúráját előadta.
Aztán vasárnapra moziprogramot tervezünk. A mozizás még a szülinapi wellnesszről húzódik. A Valetin napot néznénk meg. Akkor még aktuális is lett volna, de Zalakarostól a legközelebbi valamirevaló mozi - ahol adták is a filmet - Zalaegerszeg, 53 km. A hatalmas hóesésben meg nem indultunk útnak, amúgy is sok az az 53 km. Most következik hát a pótlás. Moziban meg nacsoszt kell enni sajtszósszal (telis tele E-kkel) és kólával. Idejét nem tudom, mikor ittam utoljára kólát, de már nagyon várom, meg a nacsoszt is. Legalább lesz miért detoxikálódni.
Detoxikáció. Úgy hangzik mintha alkohol és bűnös étel túladagolásban fetrengve és elalélva vonulnék be valami kijózanító intézetbe. Pedig csak gyereket akarok, és sokaknak - nagyon sokaknak - az én életmódom is egy egészségbomba lenne tovább fokozás nélkül. Na jó, ezen már túl vagyok. Nekem többet kell tennem és kész. Asszem március 1 lesz a kezdő napja a szigorításnak, persze, ha addig ki tudom dolgozni a tisztítókúra lájt programot. Jól jön a Húsvét előtti böjt időszak. Összekötöm. Sima léböjtbe nem merek belekezdeni, nagyon kemény. Zita West méregtelenítő ajánlata kicsit enyhébb, szerintem kezdésnek jó lesz. Aztán újra írni fogom az excelem-ben az elfogyasztott ételeket, italokat és kalóriákat.
Az energiaáramlásokról, és Csiről szóló ismereteim megrekedtek valahol az alapoknál, azt sem ártana folytatni.
Teendő tehát van, csak győzzem idővel. Mert a becsület kopik, a munka meg nem halad, vagy hogy is mondják. Na lépek is dolgozni.
Utolsó kommentek