Lilla napról napra erősebb. Az egy hete már határozottan érezhető mozgások mostanra olyan erősek, hogy nem csak én érzem, hanem apa is, ha ráteszi a tenyerét a pocakomra. Sőt, néha már látványos is.
Aztán a nekifeszülések ennek-annak a belső szervnek is igen-igen érezhetőek, néha még fájdalmasak is tudnak lenni (tegnap óta azon gondolkodom, hogy ezek az 1-2 perces feszítő érzések nem is Lilla nekifeszülései, hanem ez a keményedés?). Babánk igen aktív, és valóban, minden nap erősebben érezni rúgásait, bokszolásait, ficánkolását, hely- és helyzetváltoztatását.
Egy alkalommal sikerült azt is elcsípnem, amikor épp kicsúcsozta a pocakomat egy helyen, mert oda kiflizte be magát. :-) Nyonyesszel együtt mostmár hármas kiflit alkotunk esténként elalváskor. Én Nyonyeszbe fészkelődve, legkisebb Nyonyesz meg bennem. :-)
Pihenni is szokott azért a kishölgy. 1-2 óra nyugalom után alig várom már, hogy megmozduljon, még, ha néha fájdalmas is kissé. Ha 3 óra telik el mindenféle ugrándozás nélkül, akkor már kezd az agyamba lassan beszivárogni az aggodalom, és ezt a lányka érezheti, mert azonnal küld egy jelet nekem. :-)
A minap hosszú idő után először relaxáltam egyet, és a végére Lilla úgy beindult, hogy azt hittem, mindjárt kiugrik a pocakból. Talán tetszett neki a nyugalom. Nem tudom. Sohasem tudom, hogy éppen azért mozog, mert nem találja a helyét, egyszerűen csak jól esik neki a fickándozás, nem jó valami vagy éppen, hogy jó valami. Említettem már, hogy bizonyára nem vagyok egy ősanya típus? :-S
Van már szemöldöke és szempillája, kb 40 deka. A hangosabb zajokra akár fel is ébredhet. Saját, egyedi ujjlenyomattal rendelkezik, és ezerrel fejlődik az agya. Számolok is állandóan. :-)
Nyonyesznek minden mozgolódásról sms-t kell küldenem, vagy telefonálni vagy ha épp ott van velünk, bejelenteni.
Éjszaka is gyakran ébren van. Legalábbis akkor biztosan, amikor én sem tudok aludni. Hát ja. Mindennapossá kezd válni a hajnal 3 - fél4 körüli ébredés, és úgy általában az átforgolódott éjszakák...
A sok pattanásos időszaknak vége, bár most épp akad 1-2 nagyobb a homlokomon, de ezek már nem olyanok, mint az elején.
Úgy tűnik a szőrnövekedés intenzitása is lelassult.
Súlyom szépen és gyorsan gyarapszik, kalória számolgatás ide vagy oda.
A két legkellemetlenebb dolog a sav, és a farizom- és derékfájdalom. Előfordul, hogy nem tudom végrehajtani a mozdulatot, amit előzőleg elterveztem....Tudom, hogy ennek vége lesz, amint kicsilány megszületik, így nem aggódom miatta. Majd elmúlik, addig meg kibírom.
Beszereztem Ranschburgtól a Szülők könyvét, egy babás jóga könyvet, és egy kismamáknak szóló jóga könyvet. Van Suttogóm, azt már jó régen megvettem, és a többség szerint alap még dr Spock csecsemőgondozása. Ezt hétvégén a mozi előtt tervezem megvenni. Bár Ranschburg fia állítólag kábszeres, Spock-é meg sajnálatos módon öngyilkos lett....Suttogó néniről nem hallottam ilyeneket. Akkora választék van a nevelésről és csecsemőgondozásról szóló könyvek palettáján, hogy nem is vagyok már hajlandó utána járni sem, hogy mit hagyok ki. A Gyermeklélektant biztosan nem. Pedagógus lévén a fősulin ez a biblia, felfrissítem a sok éve olvasottakat.
Nem tervezem, hogy könyvből nevelek, de jó lesz megismerni néhány elméletet, gondolatot, módszert. Aztán majd az ösztöneim megsúgják, mit és hogyan tegyek. Nem akarok szuperzseni, tíz nyelven beszélő, kíváló tanuló, kíváló sportoló és egyben még zongora virtuóz gyereket is nevelni. Boldog legyen, szeresse önmagát, legyen békében a világgal, szeresse az életet, szeresse, amit csinál. És ettől én is boldog leszek.
A jógás könyvek igen hasznosnak bizonyulnak. A kismama jógát végül otthon fogom végezni, mert valahogy a fenének sincs kedve este, sötétben és hidegben elindulni még 20 km-re a jóga terembe. Klassz gyakorlatok vannak a könyvben hasznos tanácsokkal, az utolsó hetekre szülés felkészítő jógát is javasol.
A babás jógakönyv meg azt mutatja meg, hogy, hogyan lehet majd a babával együtt jógáznom, és tartalmaz egy leírást (rajzokkal) a babmasszázsról. Ezt már azóta tervezem megvalósítani, amióta kb 2 éve láttam a tévében.
Energiaszintjeim annyira a topon vannak, hogy egész nap tudok pörögni, csak estére fáradok el, de akkor, nagyon. Sajnos még nincs meg mindkét utódom a munkahelyen, így nem lazsálhatok. Az egyiknek hétfőn kezdem átadni a feladatim egy részét. Az talán már könnyebbség lesz.
És a végére egy párbeszéd:
- Marcika, megsimized finoman keri pociját?
- Igen. - simiz és néz rám a hatalmas szemeivel, és kilométer hosszú szempilláival.
- Mi van ott bent Maszat?
- Baba.
- És hogy hívják a babát?
- Lilla.
Utolsó kommentek