Borzasztó éjszakán vagyunk túl. Nem aludtunk szinte semmit. Este jött az "Úristenmindjártmegjön" érzés és most tényleg úgy voltam vele, hogy itt a vége. Egy méretes betétet is bekészítettem, hogy az éjszaka közepén legalább mosni ne kelljen. Hát, nem jött meg. Reggel még mindig nem múlt az érzés, mostmár nem tudom...gyomoridegem van, az biztos. Azért az jó volt, hogy az egyórás szomorkodás után, elkezdtük a szép és mulatságos pillanatokat felidézni az életünkből.
Mennyire nem volt pénzünk és milyen boldogok voltunk. Most meg, bár gazdagok nem vagyunk, de azért filléres gondjaink sincsenek és mégsem vagyunk boldogok. Vissza kellene hozni azt az időt.
A francia ágy, meg a tűzhely és a hűtő, amiket mind hitelre vagy a vizám végső megcsapolásával vettünk. Az autó nélküli időszak, amikor vonattal és busszal közlekedtünk mindenhová. Ültünk egyszer Ligeten az állomáson, vártuk a vonatot és Attira rájött a szapora, vissza kellett mennünk hozzájuk és miután elvégezte dolgát, mentünk a következő vonattal. :)
Aztán jött Ixy. Mennyire szerettük. Sírtam, amikor eladtuk. Nem hagyott ott minket sehol. Szeged, Hajdúszoboszló. Szoboszlón a kastélyszerű hotel volt az első közös nyaralásunk. Nagyon meleg nyár volt, Atti leégett és tejföllel kentük be. Tetőtől talpig a fehér szmötyiben ücsörgött a teraszon, ami az utcára nézett és persze jó sok járó-kelő járt-kelt arra. Mindenki nagyokat mosolygott, mi is. :-)) Mennyit minigolfoztunk...
Szegeden a biciklizéstől feltört a sejhajunk, de gyönyörű tájakon jártunk. Imádtam a halászlét meg a süllőt az Öregkörösi halászcsárdában...vagy a Kiskörösi? nem tudom, mert keverem őket. Egymással szemben vannak.
Második Hajdúszoboszlú, ekkor már kicsit babásodási céllal. Mondván a gyógyvíz majd meghozza, ami addig nem jött. Hotel Mátyás király. Ez csak pár nap volt, de szorgosan áztattam magam a gyógyvízben, csakúgy, mint Zalakaroson. Uramatyám, milyen bűz volt ott a strand előtt és bent is. A Karos Spa minden igényünket kielégítette maximálisan a fürdőzés terén is, de mivel a baba még mindig nem jött, jártunk szorgalmasan a gyógyfürdőbe, ahogy Atti mondta fekáliaszagban ücsörögtünk. :-) Nem vittünk magunkkal sok pénzt a starndra és vettünk műanyag nyakbalógatós pénztárcát is, hogy ne tudják ellopni, ami nálunk volt. Erre a kiadásra nem számítottunk, így úgy kellett számolgatni, hogy ebédre, mi fér bele a maradék forint mennyiségbe:-) Olyanok voltunk, mint a zsebpénzes tinik.:-)
Ciprus...de csodás volt. Akkor már készültünk az első inszeminációra. A tenger - egy picit itt is benne volt, hogy a tengervíz majd jót tesz és megön a baba - csodás volt. A napsütés, a gondtalanság. És az a robogózás, atyagatya...Imádtam a kirándulásokat, a napfényt a hőséget, a történelmet, a kultúrát...
Zalakaros tavaly advent első hétvégéjén. Forralt bor, sült gesztenye. Jó kis szauna, fürdőzés...és az a kajamennyiség, ami lecsúszott...A rántott hús volt a csúcs. Akkora, hogy egy megtermett férfi becsületére is vált volna. Hát simán lecsúszott. :-))
Szóval, sok-sok szép emlékünk van és nagyon kevés kevésbbé szép. Ezek mind leginkább a babához köthetők. Lehet, el kellene engednem ezt a gondolatot és csak élni bele a világba újra baba cél nélkül. Annyira jó volt. Minden bajunk a babaprojekttel kezdődött. Nagyon nehéz az elengedés, az a remény feladását jelenti és ez most nem megy, még nem.
Gondolkoztam azon, hogy a mi kis babáink, apa 30. szülinapja körül születnének. Szépen átköthetném őket egy-egy csini masnival. :-) Megbeszéltem velük, hogy ne hagyjanak cserben, mert nincs jobb ajándék ötletem az én drágám harmincadik szülinapjára. Náluk nagyobb ajándékot nem tudok neki adni úgysem! Talán még annak is örülne, ha az OTP részvények ára felmenne. :-)
Közben jött a hír a babanet fórumon, hogy Zsibyéknek sikerült! De jó! Biztosan nekünk is sikerült!
Utolsó kommentek